| 7.e | Bodrog Diana, Czimmerman Stella, Groholy Zsófia, Lassu Zsanett, Svidrán Ágnes, Szép Franciska | |
| 9.d | Horváth Katalin, Merkei Viktória | |
| 10.a | Fonai Andrea, Gombor Tamás, Gyánó Marcell, Héger Péter, Huszár Enikő, Igaz Orsolya, Kiss Bernadett, Koch Márton, Kravinszkaja Szonja, Nagy Gabriella, Schäffer Dávid, Tukszár Tamás, Veres Bálint, Kovács Gergely | |
| 10.b | Haál Barna | |
| 11.a | Kiss Dániel | |
| 11.d | Torma Mária | |
| 11.e | Szabad Klaudia, Vígvári Katalin | |
| 12.a | Fodor Györgyi | |
| 12.d | Miklós Dóra | |
| SOTE | Miklós Júlia | |
| BCE | Miklós Gábor | |
| Szervező | Dr. Miklós Endréné tanárnő | |
| Buszvezető | Pap Géza bá' |
7:00-kor indultunk a TMG elől Pap Géza bácsival. Az idő hasonlított a tavalyi táborhoz, de reménykedtünk, hogy csak kisüt majd a nap. Marcaliban felszedtünk pár odavalósi útitársat, így a teljes létszámmal álltunk meg Keszthely után pihenni. Innen egyenesen Sopron volt a cél. Közben a buszban szerveződtek a csapatok a focimeccsekre és a különböző vetélkedőkre. Sopronban sétáltunk a belváros zegzugos utcáin, és megnéztük az Erdészeti Múzeumot.
Itt különleges fafajtákat, termelési műveleteket láthattunk. Majd szabadprogram következett. A társaság nagy része felment a Tűztoronyba, majd sétálgatott a hangulatos városban. A város elhagyása után már a Fertő-Hanság NP területén láthattuk a környezet szépségét. A szállás elfoglalása előtt még megnéztük a NP igazgatóságának épületét: a Kócsagvárat. Ez felülről egy kócsagot ábrázol – csak a fejét. Itt Goda mondott néhány szót a Fertőről és a Hanságról. Majd Fertőújlakon elfoglaltuk a szállásunkat. Ez a NP egyik kutatóháza, melyet nemrég újítottak fel. A vacsora után már csak a szokásos beavatás következett. A két negyedikes: Fodor Györgyi és Miklós Dóri csinálták. Az újoncoknak kövekből kellett kirakniuk a Fertő-tó körvonalait, és népdalokat kellett előadniuk. A beavatás az idén is jól sikerült.
Én… testvéreim előtt fogadom, hogy belépve a törzsbe, elismerem a természet szellemeinek uralmát. Mint a biológustábor szakavatatlan újonca fogadom, hogy a tábori pontversenyen új negatív rekordot állítok tel .A kimerítő és fáradságos munkával összegyűjtött kullancsokat felajánlom a tábor tagjainak, hogy ezzel ők szerezzenek pontot. Fogadom, hogy a felsőbb évesek szellemi fölényét tiszteletben tartom. Őket testi épségem kockáztatásával is megvédem a veszélytől. A kenutúra alkalmával nem zavarom meg a Tó nyugalmát indokolatlan vízbeborulásaimmal, a víz felszíne alatti huzamosabb tartózkodásommal, még ha ez számomra egyszeri és megismételhetetlen élmény volna. A nádasok szépségét nem csúfítom el saját gyarló testemmel. A mosogatásokra mindig önként jelenkezem. Az út szélén szedett növényekből készült teákból többször is kérek. A népdalest alkalmával a már hónapokkal előtte betanult dalokat felajánlom a felsőbb éveseknek, ha ők nem tudnak újat mondani. A törzs itt-tartózkodása idején végig azért küzdök, legyen akár kezemben biciklikormány, evezőlapát, fakanál vagy egy ismeretlen állatfaj, hogy méltó legyek a Homo Biologikus Subspecies Fertő- Hansagus névre
A drávai alapján írta: Torma Mária 11.d, Miklós Dóra 12.d
Az este folyamán még Miklós Julcsi szabadtéri játékait játszottuk. Volt „harci puszi”, királyfi, királylány, sárkányjáték, bogozódás… A szúnyogok sokasodtak, így be kellett húzódnunk. Szonja activity-je következett, miközben Vígvári Kati és Szabad Klaudia hársfateát főzött nekünk. Ezek után mindenki elment lefeküdni.
A reggelinél új dolgot vezettünk be. A tanárnő három díjat osztott ki. Ezek egy napig voltak az aktuális szobánál.
A Hany Istók-díj: mely a legrendetlenebb szobának járt. A borítékban egy madzag volt, mely a „szultán után szabadon…”.
Járt még a „propelleres hernyó-” és a „vándorbéka-díj” is. Ezeket a rendesek kapták.
Az aznapi túra busszal volt. A Hanság területét jártuk be Goda István úrral. Első megállónk a Bújtató volt. Itt a Kis-Répce találkozását figyelhettük meg a Nagy-Répcével. A Réce alatt „bújt” át a Kis-Répce. Aztán megnéztük az Öntésmajorban található Hanság Múzeumot. Itt csapatmunkában megismerkedtünk a Hanság kialakulásával, az itt élő népek életével és az élővilággal. Majd megnéztük az Eszterházy Madárvártát. Itt egy kicsit nagy volt a bögölypopuláció. Aztán elmentünk a Rábca (v. Répce? valamelyik folyóhoz), és az ott visszaállított lápos terület élővilágát szemléltük távcsővel. Láttunk: fehér tündérrózsát, vízitököt, tündérfátyolt, hínáros békaszőlőt, vidrakeserűfüvet, békalencsét, virágkákát, üstökös récét, kárókatonát, vörösgémet, szürkegémet, nyári ludat, bütykös hattyút, és a busz előtt még egy vidra is átfutott. A pontversenyt is felélesztettük, úgyhogy gyűltek a pontok. Még elmentünk Lébénybe, ahol megnéztük az 1206-ban épült román stílusú templomot. Ott egy helyi nénitől részletes beszámolót kaptunk a templom építéséről és sorsáról. Voltak, akik felmentek a tornyokba, mások hallhatták Miklós Dórit és Huszár Enikőt játszani a templom orgonáján. Ezek után mentünk haza vacsorázni. Este még vetélkedtünk a kémia területén Miklós Dóri szervezésében, miközben citromfű teát ittunk. A verseny után voltak, akik megnézték az olasz-német vb-elődöntőt. Az olaszok 2:0-ra nyertek. Voltak, akik sétáltak, és a nyári ludak esti vonulását figyelték. Majd mindenki lefeküdt, mert másnap nagyon komoly túra következett. (Itt vége szakad a tudósításnak.)